Szabó Gábor - Red kamera

Médiatechnika, 2008

Filmesvilág

Már nem titokzatos

RED ONE, az ultra-HD kamera

Sokáig csak interneten létezett, szorgosan folyt még a fejlesztés, de az ígért paraméterek alapján sok szakembernek meglódult a fantáziája. Még senki sem látta a RED ONE kamerát, de 1000 dollár előleg lefizetésével előjegyzésbe lehetett kerülni. Hosszú sor állt a virtuális térben a virtuális kameráért, úgy hogy ötnél többre senki sem fizethetett be. 2006-ban már valódi volt a tolongás a Las Vegas-i NAB kiállítás stílszerűen vörös színű RED standjánál. A titokról fellebbent a fátyol, de a megrendelt kamerák szállítása hosszú késés után csak 2007-ben kezdődött el.

A RED ONE .-t ultra-HD digitális kameraként mutatták be. „Mysterium” nevű CMOS szenzora 4520x2540 pixeles , tehát 12 megapixelnyi aktív leképzési felületet kínált, ami a szuper 35mm-es film (24,4x13,7mm) felületének felel meg. Mindennek, valamint a tetszőlegesen 4:4:4 vagy 4:2:2 mintavételezésnek köszönhetően minden másodpercben 5-ször több információt rögzít a RAW felvételi mód, mint a „hagyományos” HDTV esetén – egyedülálló képminőségben .

Schwindl Endrével, az első magyarországi RED ONE kamera tulajdonosával, és Szabó Gábor operatőrrel, túl az első játékfilm forgatásán, a kamera használata során szerzett tapasztalatokról beszélgettünk.

Médiatechnika: - Hol, hogyan szereztél tudomást a RED ONE létezéséről.?

Schwindl Endre: Egy internetes hírt olvastam csupán, a kamerát akkor még senki sem látta. Amit ott akkor leírtak róla, az nagyon különbözött minden más ismert kamerától. Meglepő és egyben logikus volt, úgy hogy azonnal, megrendeltem és elküldtem az előleget. Ez 2006-ban történt.

- MT.:: - Az ismert kameraárakhoz képest a 17 500 dolláros ára is vonzó lehetett...

S.E.:- Igen, de ez csak a kamerafej ára, az rögtön látszott hogy legalább még egyszer ennyit el kell költeni ahhoz, hogy abból forgatóképes szett legyen. Az alapárban nincs kereső, se akkumulátor, még egy markolat sem, nem is beszélve az objektívekről. Ez egy teljesen moduláris rendszer. Az én sorszámom a 730-as, 2007. decemberében kezdődött a szállítás, én 2008 márciusában kaptam meg, és valójában akkor láttam először.

Szabó Gábor: - Akkor, 2006-ban még nem lehetett tudni, hogy nem lesz-e ez is olyan blöff, mint az a másik kamera, ami még korábban az interneten aratott nagy sikert, és körülbelül ugyanezeket a paramétereket hirdette magáról. Ez volt a Kinetta, amiről 2004 óta néma csend van...

MT: - Én találkoztam vele akkortájt Las Vegasban, a NAB-on.. Egy szakállas ember ( később derült ki, hogy a megalkotója, Jeff Krienes) sétált naphosszat a standok között. vállán a kamerával, és ha többen körülállták, beszélt nekik róla.

SzG: - ....de a RED-ről sem lehetett sokkal többet tudni, vagy látni egy kezdeti állapotot mutató képen kívül. Szóval, bátor dolog volt belevágnia Bandinak...

SE.: - 2006-ban a szóba jöhető négy kamera azonos fejlettségi fokon állt. Tényleg szerencse , hogy a RED-re fogadtunk akkor, és az is a szerencsének köszönhető, hogy Gábor pont a kameránk megérkezésekor kezdett Gulyás Budával egy tesztbe, ami az elérhető HD kamerákat hasonlította össze. Ott derült ki, hogy milyen ez a kamera. Akkor kapcsoltuk be először, és kiderült, hogy bizony, nagyon is versenyképes.

Mérföldkő

SzG.: - Megmondom őszintén, hogy a RED ONE kamera megjelenését mérföldkőnek tartom a hagyományos filmkamerák és a digitális kamerák küzdelmében. Azt gondolom , hogy ahogy a fényképezésben már túl vagyunk rajta, a filmezésben is meg fog történni a hatalomátvétel, és nyilvánvaló, hogy ez csak idő kérdése. Nem azt mondom, hogy ez a kamera fogja megvalósítani a végleges áttérést a digitális filmezésre, de ha majd valaki 50 év múlva visszagondol arra, hogy hol volt a döntő pont ebbe az irányba, akkor a RED megjelenése lesz az a pont.

Miben hozott nagyon újat ez a kamera? Tegnap hallottam a hírt, hogy Zsigmond Vili forgatja az új Bruce Willis filmet. Ők általában nem abból a meggondolásból választanak kamerát, hogy minél olcsóbb legyen, hogy döntő szempont lenne a nyersanyag és a laborköltség. Ezért volt meglepő számomra, hogy RED-del forgatják a filmet. Tehát itt valami történt. Ha Amerikában egy ilyenfajta filmet digitális kamerával készítenek.

Sándor Pál legutóbbi filmjét, a Noé bárkáját közösen csináltuk. Pali akkor felvetette, hogy forgassunk HD-ra. RED még nem volt, a Sony HD kamerája volt nálunk a legelterjedtebb, arra kellett volna dolgozni. Ha előtte nem forgattam volna ilyen kamerával, és nem ismertem volna Palit....(aki nem arról híres, hogy türelmesen megvárja, amíg minden elkészül a felvételhez), akkor valószínűleg azt mondtam volna, hogy jó, próbáljuk ki. De végül is 16mm-es filmre forgattunk. Annak ellenére, hogy az volt a híre a HD-nek, hogy könnyebb technika, és sokkal rugalmasabb forgatási stílust enged meg, mint például a film - én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. A kamera beállítása sokkal bonyolultabb, mint a hagyományos film esetén. Ha az ember nem állítja be ott a forgatáson, egy megbízható monitoron a kamera menüjében a kép karakterét meghatározó paramétereket, akkor az később nehezen pótolható. Ez azt jelenti, hogy a forgatási időből vesz el nagyon sokat az a beállítási munka, amit az utómunkában kellene eltöltened fényeléssel. Ebből a szempontból hozott forradalmian újat a RED kamera azzal, hogy nem kell foglalkozni semmilyen menürendszerrel, csak az expozíciót kell beállítani úgy, mint a filmnél, és az utómunkára hagyhatod az egész fényelést. Olyan széles átfogást rögzít a kamera, hogy utána, mintha digitális negatívod lenne, a fényelésnél van annyi tartalék az anyagban felfelé, lefelé, hogy abból lehet gazdálkodni.

A másik nagy előnye a RED-nek, hogy adapter nélkül a megszokott filmes objektív parkból használhatsz objektívet.

Gyerekbetegségek

MT.: - Találkoztál-e szokatlan dolgokkal, esetleg hátrányokkal?

SzG.: - Persze, ennek a kamerának is van egy csomó gyerekbetegsége. A filmkamerák évtizedeken keresztül folyamatosan fejlődtek, és hatalmas forgatási és gyártási tapasztalat áll mögöttük. A mögött a néhányfajta kamera mögött, amikkel világszerte forgatnak, rendkívül kiérlelt, letisztult technológia áll, amikkel már nagyon sokféle forgatási körülményt elviseltek, túléltek. Ehhez képest a RED-et olyan társaság hozta létre, akiknek nagyon csekély forgatási tapasztalatuk van. A keresőhöz például olyan rögzítő szerkezetet adnak, ami a Magic Armhoz hasonlít, és arról árulkodik, hogy a tervezője még életében nem forgatott kamerával. És van még egy pár ilyen. Nem véletlen, hogy egy csomó cég elkezdett gyártani kiegészítőket a RED-hez. Ez két dolgot mutat: egyrészt, hogy vannak hiányosságok, másrészt, hogy ha a piac nem érezné, hogy erre nagy igény van, akkor nem álltak volna rá a kiegészítők gyártására ezek a cégek. Úgy tűnik, hogy még a nagy digitálisfilm-kamerákat gyártók, a Sony, az Arri és a Panavision sem mérték még fel igazán, hogy a RED-ben milyen hatalmas versenytárssal találkoztak.

MT:: - Meghallja a gyártó cég ezeket a kritikákat?

SE.: - Nagyon innovatív a RED cég. Amióta ez a kamera hozzánk megérkezett, tehát fél év alatt három újabb generációjú szoftvert fejlesztettek hozzá. A 13. 0-ás szoftver verzióval érkezett a kamera, most a 16-os működik, de már küldik a 17-est is tesztelésre.

SzG.: - És nagyon pezsgő élet folyik a weboldalon. Fórumok vannak, komoly visszajelzések, a problémákat megbeszélik a felhasználók egymás közt és a gyártókkal is. Ez a fajta párbeszéd meggyorsítja a fejlesztést is. Szükség van például a video assist rendszerre, mégpedig SD felbontásban, mint minden filmkameránál.. A RED kamerából nem jön ki SD jel, csak 4k felbontású. Erről is valahogy megfeledkeztek, most külső átalakítókkal lehet csak megoldani, de nyilván rá fognak jönni hamarosan, hogy ezt a kamerán belül kellene elintézni.

Mit látunk a moziban?

MT.: - Említettük a beszélgetésünk elején, hogy Gulyás Budával együtt készítettél egy HD-kamera tesztet. Abban vizsgáltátok már a RED-et?

SzG.: - Igen, és ez a teszt azt mutatta nekem, hogy a HD felbontású kamerák képei közül bőven kilógott a 4k felbontású RED képe. Ne feledjük, hogy a 2k-hoz képest a 4k négyszer nagyobb felbontást jelent. Ez nagyon nagy különbség. És itt kell szóba hozni azt, hogy milyen felbontású a moziban látható kópia. A Magyarországon készülő filmeknél, amelyeknek az utómunkája digitálisan történik, a végeredmény 2k. Aki filmre forgat, de nem a hagyományos analóg fotográfiai úton készítteti a pozitívokat, hanem élni szeretne a digitális fényelés adta lehetőségekkel, vagyis bedigitalizálják, és digitálisan vágják, majd fényelik a filmet, az ettől kezdve ugyanott tart, mint a digitálisban forgatók: a filmre való visszaírás csak 2k-ban történik annak ellenére, hogy a film ennél jóval többet tud. Általában azt mondjuk, hogy valahol a 4k és 8k között van a film felbontása nyersanyagtól és kópiaszámtól függően. A HD kamerák ennél kevesebbet tudnak, ott tehát föl kell húzni őket a 2k-hoz, a RED-ben viszont nagy többlet van ehhez képest. A RED-del forgatott első filmünknél, a Forgács Gábor rendezte Pillangóknál, (gyártó: ACC Média) a legfőbb célom, hogy valahogy próbáljunk találni egy olyan helyet, (és ehhez pénzt is), ahol 4k-ban tudnánk visszaíratni a még hard diszken lévő anyagot filmre. Vagyis tényleg hozzuk ki azt a képminőséget , amit tud ez a kamera..Pillanatnyilag nincs Magyarországon 4k-s levilágító, így egyelőre ez csak egy törekvés részemről, ami nem biztos, hogy sikerül.... Legközelebb Bécsben van ilyen levilágító rendszer.

Ennél a filmnél egy snittet próbaképpen 2k-ban és 4k-ban is megnéztünk a Colorfrontban azon a digitális projektoron, ami egyébként csak 2k-t tud. Az volt az érdekes, hogy ezen a vetítőn is összehasonlíthatatlanul jobb minősége volt a 4k-s képnek. Olyan részletek jelentek meg a 4k-s képen, amik a 2k-s képen teljes mértékben hiányoztak. A különbségek nem a kép tónusaiban, hanem a részletgazdagságban, a felbontásban jelentkezett.

MT.: - Milyen editoron montíroztátok a filmet?.

SzG.: Most még, így az elején, szerintem komoly korlátja a RED -technológiának, hogy a cég a Final Cut Pro technológiát támogatta, mert ez az editor tudta kezelni ezeket a RAW fájlokat. És ez megint a filmes szakma nem-ismeretéről tanúskodik, hiszen az Avid technológia az uralkodó a profi filmes világban, ezek a vágó rendszerek a legelterjedtebbek, a vágók többsége ezeket ismeri. Ami fékezi a RED ONE elterjedését, az az a félelem, hogy hogyan fogják az anyagot vágni, hogyan tudnak közlekedni az Avid és a Final Cut között.... Van erre is megoldás, hiszen a mi filmünket is Final Cut Pron vágtuk, és a RED-fájlokat lehet exportálni olyan formában, ami az Avidbe is behívható, abból is gyártható EDL, és az eredeti fájlokból a z EDL alapján összerakható a film. Van rá tehát most is megoldás, de mintha az Avid is fölébredt volna, és rádöbbent, hogy nekik is lépni kell, hogy kezelni tudják a RED eredeti fájljait. Vannak ennek már biztató jelei...

Nincs menü

SE.: - Gábor említette a Sándor Pál-filmmel kapcsolatban a menü kezelésének nehézségeit. Nos, a RED ONE-nak nincs olyan menüje, ami jelentősen befolyásolná a felvett képnek a karakterét. A szektort, az érzékenységet be kell állítani, de kint a helyszínen nem kell a gammával foglalkozni....

SzG.: - ….a filmkameránál is ugyanígy van: előre eldöntöd, hogy milyen szektorral megy a kamera (ezt nem tudod utómunkánál beállítani) , azzal, hogy milyen nyersanyagot teszel a kamerába eldöntöd az érzékenységet, beállítod az expozíciót...Gyakorlatilag csupa olyat kell csak a RED-en beállítani, amit egy filmkamerán is be kéne...

SE.:- Gábor ismeri a digitális technológia minden részletét, de mi találkozunk olyan operatőrökkel, akik kiváló operatőrök, de az nem kifejezés, hogy idegenkednek a digitális technológiától.....állandó gyomorgörcs van bennük, hogy például, a 37. menü A-alpontjában nincs-e elállítva egy paraméter, amit ő ott, a forgatáson nem ismer, és úgy szembesül a technikával, mint valami sunyi ellenséggel. Ilyen esetekben elengedhetetlen a technikus jelenléte, aki csak a kamera beállításával foglalkozik.

SzG.: - Van itt egy szemléleti kérdés, amit én komoly problémának látok a HD filmkameráknál. Amikor megjelenik egy technikus a maga nyilvánvaló technokrata szemléletével, az komoly gondot tud okozni egy operatőrnek, aki viszont pont arra szeretne törekedni, hogy felrúgja a szabályokat, és olyan képet csináljon , ami az ő fejében megjelenik, nem pedig olyat, ami megfelel a technikai kritériumoknak. Az ember ilyenkor óhatatlanul görcsösebb lesz, félni kezd, nem mer olyan messzire lépni, és ez visszahúzza. ...

Azért volt nekem nagy élmény a RED-del való munka, mert úgy éreztem, hogy, még a filmes tapasztalatomhoz képest is nagyobb szabadságot ad. A Pillangók című filmben messzebb mertem elmenni operatőrileg, képileg, világításban, mintha filmre forgattam volna.

SE.: - A rögzített kép RAW - fájlként jelenik meg a hordozón, amit eddig csak a fotózásban láttunk. Ezt nevezzük digitális negatívnak, és ez már több, mint amit a film tud. Teljesen közömbös például, hogy milyen színhőmérsékletű lámpákkal dolgozol...

SzG.: - A filmkameránál a felvételkor vagy beteszed a 85-ös szűrőt, vagy elhatározod előre, hogy daylight, vagy tungsten anyagra dolgozol, és így felvételkor eldöntöd a színhőmérsékletet. Itt viszont az utómunkánál nagyon szélsőséges határok között állíthatod be a kívánt értéket. A hatás ugyanolyan, mintha a felvételkor állítottad volna be a kamerán, és annak megfelelő lámpákkal világítottál volna. A vágás során egy „best light”-hoz hasolóan fényelt muszterrel dolgozunk, majd a vágás elkészülte után, az editlista alapján beviszik a fénymegadó gépbe, a Lustre-be, a daVincibe, a Baselight-ba, vagy másba a megvágott anyag nagy felbontású snittjeit, és ott csinálod meg a végleges fényeket. A kész, befényelt 4k-s, de még elektronikus formában lévő anyagot ezután jó lenne ebben a felbontásban megtartani. Ehhez kellene egy 4k-s Arrilaser, vagy más hasonló levilágító, ami, mint említettem, egyelőre Bécsben található legközelebb.

Egy ilyen gép nagyon drága, és akkor érdemes megvenni, ha a befektető biztos benne, hogy nagy mennyiségű munkára számíthat éveken keresztül. Aztán, furcsa ez a 2k kontra 4k kérdés is. Egy producer, aki a költségekről dönt, nem biztos, hogy látja a különbséget a két felbontás között. Nyilván, hogy ha osztott képen egymás mellett levetítik a két változatot, akkor a különbség nagyon látszik. Ha egy átlagos mozinéző kezd nézni egy képet anélkül, hogy referenciája lenne, akkor nem fogja tudni megmondani sem azt, hogy amit lát az filmre készült, sem azt, hogy digitális. Amikor a moziban egyszerű DVD-t vetítenek a mozivászonra, (ami elég nagy szégyen a mozikultúrára nézve), sajnos biztos vagyok benne, hogy a nézők nagy részének nem tűnne fel, hogy DVD-t néz. De nekünk filmeseknek nem a gyengébb szemű nézők igényszintjéhez kell igazodnunk, hanem a saját belső mércénkhez.

Summa

MT.: - Hogyan tudnátok összefoglalni röviden a RED ONE kamera használatának tanulságait?

SE.: - Egyrészt még vannak nehézségek, de megoldásukon dolgozunk. Másrészt alapvetően tudomásul kell venni, hogy a RED ONE legalább annyira számítógép, mint amennyire kamera. Vannak gondok, de a forgatás során nem hiszem, hogy többet kell állni a kamera miatt, mintha HD-, vagy filmkamerával dolgoznánk. Egyszerűen: miként a kamera, a problémák is más struktúrájúak.

SzG.: - A filmforgatásnál is besalátázhat a nyersanyag, minden felvételnél meg kell nézni, hogy tiszta-e a kapu, satöbbi, satöbbi.... Ezeket megszoktuk, elfogadjuk azzal, hogy ez természetes velejárója a filmforgatásnak. A RED-nél, vagy más digitális kameránál másfajta problémák vannak, de bármilyen technikát is választ az ember, olyan rendszer nem lesz, aminél semmilyen probléma nem adódik.

Nagy Lajos