A könyv megvásárolható az ÍRÓK BOLTJÁBAN, vagy
MEGRENDELHETŐ ITT

Ez a könyv filmeseknek és leendő filmeseknek készült. Azoknak, akiket érdekel a film hatásmechanizmusa, a filmnyelv szerkezetének elemei, az, hogy ezekből a film hogyan épít képsort és történetet, és hogy napjainkban milyen irányokba fejlődik tovább a klasszikus filmnyelv. Nem recepteket próbál adni, hanem inkább abban segít, hogy ki-ki elkészíthesse a saját receptjeit.

A Filmeskönyv első kiadása teljesen kifogyott a boltokból, és már én is szétosztogattam minden elérhető példányomat. Mikor nekiláttam a második kiadásnak, először is kölcsön kellett kérnem egy példányt egy vágó barátomtól. Hamar rájöttem, hogy sok helyen szorul változtatásra az első kiadás, részben, mert azóta sokat változott maga a filmkészítés is, részben mert úgy éreztem, néhány dolgot ma már máshogy fogalmaznék meg. Amikor pedig a javításnak nekiláttam, sok helyen az az érzésem támadt, hogy ki is kell egészítenem az eredeti szöveget. Így néhol kisebb betoldásokkal, máshol komplett fejezetekkel egészítettem ki az eredeti könyvet, ami a végén kb. másfélszeresére duzzadt az első kiadásnak. Tettem bele többek közt egy szómagyarázatot, amely a filmes szakkifejezéseket magyarázza el.

Remélem, ez a második kiadás nemcsak azoknak lesz érdekes, akik először találkoznak a könyvvel, hanem azoknak is, akik az első kiadást már olvasták.

Az alábbi vélemények a Filmeskönyv 1. kiadása után íródtak:

A Filmeskönyv régi hiányt pótol. Magyarországon korábban nem született ilyen átfogó elemzés, de úgy látjuk, hogy nemzetközi viszonylatban is ritkaság. Különleges érdeme, hogy a tapasztalatok szerint a szakemberek számára is izgalmas, miközben a kívülállók számára is érthető nyelven fogalmaz.

Illés György, HSC

Szabó Gábor könyvének az a fő érdeme, hogy mai, friss európai szellemmel újraértelmezi a filmkészítés alapelemeit. Még egy gyakorló filmes is sok inspiráló gondolatot találhat benne, mert sok ismert fogalmat új megvilágításba helyez.

Kovács László, ASC

Annak idején magam is segédkeztem Mascellinek a The Five C’s of Cinematography megírásában, amely a filmesek ABC-jévé vált. Az azóta eltelt közel 40 alatt azonban jelentősen megváltozott a filmnyelv. Szabó Gábor könyvében éppen azt tartom értékesnek, hogy miközben Mascellihez hasonlóan átfogó módon magyarázza el a film építőelemeit, ugyanakkor a mai kor által felvetett új kérdésekre is választ ad, ezért a filmes pályára készülő fiatalok korszerű tankönyvként is használhatják.
Biztos vagyok benne, hogy ez a könyv nagyon hasznos olvasmány mind a leendő, mind pedig a gyakorló filmesek, operatőrök, rendezők, producerek, forgatókönyvírók, vágók és minden film iránt komolyan érdeklődő ember számára.

Zsigmond Vilmos, ASC